Amikor utoljára fogalmaztam ide gondolataimat, arról panaszkodtam, hogy már nyár közepe van és még ki sem tettem idén a lábamat Magyarországon. Majd pár héttel utána egy hirtelen felindulásból már a London felé tartó járaton ültem és készültem tíz napos angliai vakációmra. Ezt követte egy szintén tíz napos Spanyolországi nyaralás, ami csodálatos volt. Ha csak ennyi kell, hogy teljesüljenek a kívánságaim, akkor panaszkodok egész hátralevő életemben. Ezzel el is búcsúzom a nyártól.
Egy ideig gondolkodtam azon, hogy ide importálom a blogba három év bejegyzéseit, de sosem voltam az a múltat magammal vivő típus. Maradnak az új gondolatok, a megváltozott útitervek.
Az elmúlt időszakban számos változáson mentem keresztül, legszembetűnőbb talán az, hogy egyenes frufrum lett, ennek fő oka volt az ősz. Nekem a szeptember a január, az új év, amikor megfogadok dolgokat, amikor pezsgőt bontok egy eredményes év kezdetére. Ilyenkor változás kell! Ezért csináltattam magamból Florencet vagy Donna Karanost, legtöbbször hozzájuk hasonlítottak. Emellett még szükség volt belső változásokra is, a harmóniát próbáltam megteremteni magamban, de ahogy idősödöm egyre követhetetlenebb leszek. Azért dolgozom rajta. Sajnos az ősz beköszöntével az élet is megállt, minden sokkal lassabb, szürkébb és idegesítőbb. Talán most pihenem ki a nyarat, imádom amikor munka után hazaesek, lezuhanyzom és egy pohár teával befekszem az ágyba magazint olvasni. Mindez jó egy héten kétszer, de ha huzamosabb ideig tart ez a relax időszak, akkor ki kell törnöm ebből a környezetből.
Boldogság van, színes falevelek, földről felszedett gesztenyék, Lana Del Rey számok, tejeskávék, nagy ölelések és persze Masni.
No comments:
Post a Comment